Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Békés-Arad projektelőkészítő tanulmányút II.

2010.01.19

Bognár Levente először a térség regionális központjaként szolgáló város múltjával ismertetett meg bennünket, ahol a közlekedés és annak fejlesztése mindig is kardinális tényező volt.

 

Békés-Arad projektelőkészítő tanulmányút II.

A Grazi Vagongyár áthelyezésével(1891-ben) még a Monarchiában jutott a vasút meghatározó szerephez a város életében.
A város környéki mezőgazdasági területek terményeit feldolgozó ipara részeként fejlett volt a malomipar és cukorgyár, szeszgyár is működött a településen.
1908-ban alapították a Magyar Automobil Részvény Társaságot(MARTA), ahol hazai gyártású gépjárművek készültek.
1913-ban kezdte meg működését az Arad-Hegyaljai helyiérdekű villamosvasút, amely Kelet-Európában az első(!), a világon a nyolcadik ilyen jellegű vasútvonal volt.
A vagongyárban pedig fénykorában mintegy 16 ezer ember dolgozott teher-és személy vagonok gyártásán.
A városon keresztülhalad a Wiener Walzer és az Orient Expressz vonala is, ami a vasúti közlekedés jelentőségét tovább növeli.
Trianon után azonban Arad geostratégiai jelentősége lecsökkent, mivel központi helyzetből hirtelen egy új ország határszéli városává vált és tovább 'Románia nyugati kapujaként' aposztrofálták.
Magyarországgal csupán közúton a nagylaki, míg vasúton a lőkösházi határátkelő biztosította az összeköttetést Magyarországgal. Az infrastrukturális fejlesztések pedig megálltak a határnál és a kommunikáció megszakadt.
 A szocialista típusú változásokkal a város lakosságszáma felduzzadt, ám a nagy ipari termelő üzemekben az elavult technológiával csak gyenge minőségű áruk készülhettek.
A rendszerváltozás után ezekben a termelő egységekben tizedére esett vissza a foglalkoztatás és az újdonsült külföldi tulajdonosok a racionalizálásban látták a kiutat.
A vasúti-és közúti szállítás fenntartása és fejlesztése tehát elengedhetetlenül kiemelten fontos a város stratégiája szempontjából.

Békés-Arad projektelőkészítő tanulmányút II.

 

Arad 1999-ben kialakított északi ipari zónája igen fejlett, ahol számos befektető alakított ki raktáráruházakat, autószalonokat, logisztikai központokat.
A déli ipari zóna is kijelölésre került már és a 130 hektár zömének már új gazdája van, habár a gazdasági válság kicsit visszavetette a vállalkozói kedvet.
A város ennek köszönhetően Románia 10 legdinamikusabban fejlődő városa közt van és magyar viszonylatban -dinamikájában-Győr városához hasonlította alpolgármester úr.
A közlekedés fejlesztését tehát igényli a város gazdasága, ami megmutatkozik abban is, hogy a majdan kiépülő M5 autósztráda nyomvonala közel halad a településhez és három lehajtója is lesz Arad frekventáltabb pontjain(pl repülőtér).
A városon keresztül kanyargó Maros folyó mindig is meghatározta a megközelíthetőséget és vélhetően az autópályával egyidejűleg új híddal is gyarapszik majd Arad, mivel a Temesvár felé haladó úton a Maroson még Monarchia korabeli híd vezet át...
Az aradi Városháza után az Arad Megyei Tanács vendégeként a Tanács alelnökével Cristian Dragan úrral és kollégájával folytattuk a megbeszéléseket.
Ezután az Aradi Egyetem, az Aradi Vagongyár és az Aradi Közlekedési Vállalat meglátogatásával fejeztük be a meglehetősen sűrű, ám annál érdekfeszítőbb programunkat.

Maus György